Görgetei Általános Iskola

Görgetei Általános Iskola

Az iskola alapításának éve 1907.

Görgetegi Általános Iskola Telephelye

Görgetegi Általános Iskola Telephelye

Rinyaszentkirály

 

Bemutatkozás

„Egy gyerek, egy tanár, egy toll és egy könyv meg tudja változtatni a világot.”

Malála Júszafzai

Görgeteg község Somogy megyében, Nagyatád és Barcs között található. Iskolánk a Kossuth utca központjában van. Tágas udvar és bitumenes kézilabda pálya várja a pihenni vágyó gyerekeket. Jól felszerelt, új bútorokkal berendezett termekben folyik az oktatás-nevelés. Nyolc tanteremben tanulhatnak a diákok, melyből négy teremben interaktív tábla segíti a tanítást: harmadik és negyedik osztályban, felsőben történelem, informatika és földrajz, biológia órákon. Az informatika órán 16 számítógéppel dolgozhatnak a gyerekek harmadiktól nyolcadik osztályig. Télen, rossz idő esetén tornaszobában sportolnak tanulóink. Iskolai könyvtár a magyar teremben kapott helyett. Külön konyhával nem rendelkezünk, az óvoda melletti ebédlőjében étkezhetnek a gyerekek. Iskolánk tanuló létszáma 2016/2017-es tanévben 128 tanuló. nyolc osztállyal, második és négy napközis csoporttal működik intézményünk.


 

Iskola története

Székhely

A mai falu területén két önálló község létezett: Görgeteg és Kuntelep.

Görgeteg első okleveles említése 1360-ban Gurgeteg alakban fordult elő, majd 1535-ben már Görgeteg néven. A településnek több földesura is volt az évszázadok alatt. Jelentős gazdasági fejlődés ment végbe gróf Széchenyi Aladár földbirtokos idejében.1840-ben római katolikus kápolnát, 1888-ban református templomot építettek.

Kuntelep 1902-1903-ban alakult. A veszprémi püspök parcelláztatta a birtokát, s ezt a földterületet a kunszentmártoni telepesek és a környékbeli cselédek vették meg. 1905. január 1-jén Kuntelep néven önálló községet alapítottak. 1940-ben egyesült Görgeteggel, majd kilenc év múlva – húsz éven át – ismét önálló településként működött. 1969-től ismét Görgeteg része.

Iskolai adatok:
Görgeteg 1770-ben, 1773-ban, 1789-ben egy tanuló sem járt iskolába, pedig tanító volt a településen. Ebben az időszakban nem látta értelmét a nép a tudásnak. Az ingyen dolgozó jobbágynak mindegy volt, hogy tudatlanként dolgozik a földeken vagy sem. Nagy változás a XIX. században figyelhető meg. Az 1839-41-es időszakban van római katolikus és református iskola is. 1858-ban Görgeteg 33 római katolikus vallású iskolaköteles gyermek élt:21 fiú és 12 leány. Az iskola állapota jó, mindössze egy helyiségből állt. Az oktatás délelőtt 3, délután 2 órát vett igénybe, a tanító neve: Bárdi Lajos. Magyarországon 1868 óta van iskolakötelezettség. A népoktatási törvény kötelezett minden magyarországi szülőt arra, hogy gyermekeit 6 éves korukban beírassa az iskolába és 12 éves koráig oda járassa. A törvény engedélyezte, hogy a falusi elemi népiskolában továbbra is elegendő lesz egyetlen tanító, mind a 6 osztály tanítására. Ekkor a tanító 30 Ft-ot kapott fizetésként és 1 Ft-ot minden gyermek után. A népesség növekedésével kinőtték az iskolát és az egyszemélyes oktatást. 1905-ben Kaposvárott elrendelték a faluban az iskola szervezését és eltörölték a tandíjat, de az 50 filléres beiratkozási díjat meghagyták. A község magára vállalta, hogy az iskola és a tanító lakáshoz szükséges telket a sajátjából megveszi. Kuntelep 1620 négyszögöl területet adott át iskolai célra, de 20.000 aranykorona költséggel iskolát épített fel.
Az iskola alapításának éve 1907. Az iskola a Fő utcában állt, közel az állomáshoz.
Az első tanítók neve:

 

  • Kulman Ferenc 1907-ben nevezték ki
  • Simon István 1912-ben nevezték ki
  • Szondi Vilma 1917-ben kezdte meg szolgálatát.
A két község iskoláiról a következőket lehet olvasni az 1908-as Közoktatási tájékoztatóban:
Görgetegen 1 református és 1 római katolikus felekezeti iskola van 6 osztállyal. Mindegyikben 1-1 tanterem és 1-1 tanító végezte az oktatást. 1928-ban a kuntelepi iskolában már 2 tanteremben folyt az oktatás és 2 tanító foglalkozott a gyerekekkel. Az isklolában heti 4 órát tett ki a hitoktatás. 1945. augusztus 16-án megjelent rendelet, mely létrehozta a 8 osztályos általános iskolát, melynek működését az nehezítette, hogy az iskolák nagy része egyházi fenntartású volt. 1948-ban államosították az iskolákat. 1961-ben megindult az orosz nyelv tanítása, tanító: Szücs Miklós. 1963-ban bővíteni kellett az iskola területét 6 tanteremmel. Erre a növekvő létszám miatt volt szükség. Az építkezésben a szülők is kivették a részüket, pénz nélkül segédkeztek.
1964-ben egyesítették a két község iskoláját Kuntelepen, ekkor a tanköteles gyerekek száma 248 fő volt. 1969-től Rinyaszentkirályról is bejárnak az 5-8. osztályos tanulók. Ám még nagyon kevés a továbbtanulók száma, 1-10főt tett ki évente. Napjainkban minden gyerek továbbtanul.1964. július 1-én kapott a két község napközi otthonos óvodát. Az óvodások száma ekkor 30 fő volt. Az iskolai napközi is beindult 40 tanulóval. 1980-tól külön épület áll a napközisek rendelkezésére.
1947/48-as tanévben jött létre az úttörő mozgalom az iskolában, Kulcsár Ilona tanítónő segítségével. Legfontosabb foglalkozása a lányoknak a varrás, a fiúknak a sport volt. 1950/51-es tanévben a csapat felvette a Kossuth Zsuzsanna nevet. 1954-ben Ludán Imréné átvette a mozgalom irányítását. Ma már nem működnek ezek a szervezetek, hanem átalakultak Diákönkormányzattá. Iskolánk egyre több átalakításon ment át:

 

1974-ben bitumenes kézilabdapályát építettek
1979-ben a világításkorszerűsítést végezték, megtörtént az óvoda, a napközi konyha kialakítása
1980-ban a napközi átalakítása a Vasút utcában
1982-ben központi fűtés és a vizesblokk kialakítása történt
2008-ban az iskola teljes felújítása (vizesblokk felújítása, tantermek alapzatának cseréje, ajtók, ablakok cseréje)

Telephely

Rinyaszentkirály nevét először a 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben említik írásos formában.

A falu nem kerülte el a törökök. Jelentős fejlődés a 19. században kezdődött. A 20. század elején olvasókör és többféle egylet alakult, létrejött egy hitelszövetkezet, valamint a katolikusok és a reformátusok is működtettek népiskolát. A faluban számos szakma képviselői dolgoztak, még fényképész is volt köztük, emellett pedig posta és három vendégfogadó is szolgáltatásokat nyújtott a településen.

Az általános iskola igazgatóinak neve 1948-tól:

 

  • 1948-1952 Etele József
  • 1952-1954 Etele Józsefné
  • 1954-1958 Etele József
  • 1958-1959 Ludán Imréné
  • 1959-1961 Ludán Imre
  • 1961-1966 Bekes Sándor
  • 1966-1977 Matucza Tibor
  • 1977-1992 Pápai József
  • 1992-2002 Zab Lajosné
  • 2002-2008 Somorjainé Pados Edit
  • 2008-2012 Gelencsér János
  • 2012-2019 Somorjainé Pados Edit